|
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
|||
Ady Endre Iskola |
||||
. ISKOLAKÖZPONT A KALOTASZEGI SZÓRVÁNYMAGYARSÁG SZÁMÁRA Az iskola 2003 őszén ünnepelte a kalotaszentkirályi oktatás első írásos említésének 350. évfordulóját. Az egyhetes rendezvénysorozat keretében sor került az iskola címerének és zászlójának avatására, az emléktáblák leleplezésére és a névadó ünnepségre. Ez alkalomból látott napvilágot a helyi oktatás múltját, jelenét és jövőjét bemutató kiadvány Iskolánk krónikája 1653-2003 címmel.MúltunkIskolánk több évszázados múltra tekint vissza. A református iskola létezéséről már a XVII. század közepéről vannak adatok. Első tanítóját, Berkeszi Mártont már 1653-ban említik a források. Tanítói a Kolozsvári Református Kollégiumból kerültek ki. 1741-ig Zentelkének és Szentkirálynak külön iskolamestere volt. Ebben az évben Szilágyi Mihály mint kalotaszentkirályi tanító, hűségesküt tett Mária Teréziának, ugyanis az ő idejében egyesült a két rektória. A tanítás iskolaházakban történt, és a tanító jövedelemmel rendelkezett. A XVIII. században önálló foglalkozássá válik a tanítás, és letelepedett családos tanítók veszik át az oktatást. Kalotaszentkirályon Szőnyi József (1774-1822) idejében állandósul az iskolatanítói állás. Falunk tanítóiról írt jegyzőkönyvek szerint „a tanító szolgálata kedves”. Az 1791-es vizitáció megdicséri a tanítót „Az oskolája szép és számos jót tanít, mindenek kedvelik és szolgálatjával elégedettek” (FőkonzLvt.208/1791). A kalotaszentkirályi rektória „academica promotio” volt, ami azt jelentette, hogy az itt végzett diákok külföldön folytathatták tanulmányaikat. A külföldi akadémiákra igyekvő diák-tanítók fizetéséhez a helybeli birtokos Bánffy-család kegyúri adománnyal járult hozzá. Az iskoláról feljegyezték, hogy „téli iskola” volt. Tantárgyaik: „olvasás, írás, éneklés, vallás, számok” (1822), később, 1860-ban pedig „olvasás, írás, vallás, számvetés, földrajz, természetrajz”. Kalotaszentkirályon ismerték a Lancaster oktatási módszert, ez korszerűbb volt a silabizáló, betűztető módszernél. A tanító hangoztató módszerrel tanított. Tanszerként „fekete táblát, olvasó táblát és földabroszt használtak.” A tanítást követő vizsga, az examen Szent György-napkor volt, amikor 75 tanuló adott számot tudásáról és „négy jól vizsgázott tanuló megjutalmaztatott a Kis Geográfiával.”
Állami iskola az 1875-76-os tanévben indult mint népiskola,
ahol magyar, román és zsidó gyerekek egyaránt tanulhattak, szemben az
egyházi iskolával, ahova csak református gyerekek járhattak. Az állami
elemi iskola négy tanteremmel, igazgatói és tanítói lakással rendelkezett.
A tanulók száma ebben az időben 287-re emelkedett. Az állami iskola első
igazgatója 1876-80 között Bihary István vezértanító, 1880-99 között Czucza
János vezértanító igazgató, kiről Dr. Jankó János etnográfus így ír a
Kalotaszeg magyar népe című könyvében:„…a szorgos munka
lelkiismeretes megosztásában tanúsított hűséges és kitartó buzgalmáért a
legkitűnőbb bizonyítványt állíthatom ki”. A tanórán kívüli tevékenységek: · Az informatikai kabinetben diákjaink nem csak a tanítási év folyamán, hanem a szünidőben is bővíthetik számítógépes ismereteiket, internetezhetnek. · A sportot kedvelők megtalálhatják helyüket az iskola foci-, atlétika-, kosárlabda- vagy sícsapatában. · A Föld napja rendezvény keretében faültetés, hulladékgyűjtés, előadások, rajzverseny és tudományos dolgozatok bemutatása során ismerkednek a környezetvédelemmel. A Gyarmathy Zsigáné Alkotótáborban faragni, hímezni tanulhatnak. · A vallásos, kulturális és történelmi ünnepek alkalmából (Karácsony, Március 15, Nemzetközi Nőnap, Költészet Napja, Húsvét, Aradi vértanúk, stb.) előadások és szórakoztató tevékenységek várják az érdeklődőket. A Mikulás szó szerint beköltözik az iskolába, és minden gyereket megajándékoz. Május első szombatján a körösfői Riszeg-tetőn szervezett népdalvetélkedőn vesznek részt jóhangú tanulóink. Rendszeresek a színházlátogatások, kirándulások, vendégszereplések, a bel- és külföldi tábororok. · Községünk hagyományőrző néptánccsoportjának tagjai is iskolánk tanulói, akik főként magyarvalkói, szentkirályi és nyárszói táncokat tanulnak. A tánccsoportnak bárki tagja lehet, akár kezdő, akár haladó szinten. Diákjaink jó, a megyei átlagot meghaladó eredményeket érnek el a kötelező oktatási szintet lezáró vizsgákon, és eredményesen szerepelnek a különböző művészeti, sport- és tantárgyversenyeken, később pedig a líceumokban továbbtanulva sikeresen veszik fel a versenyt a városi tanulókkal. Bizonyítéka ennek az a nagyszámú, felsőfokú végzettséget szerzett személy, aki iskolánkat tekinti alma materének, valamint az, hogy egyre inkább kiemelkedő státust jelent kalotaszentkirályi diáknak és pedagógusnak lenni. |
|
|||
|
||||
|
||||
![]() Évzáró ünnepség |
||||
![]() Pionírok |
||||
![]() |
||||
![]() Ballagók |
||||
![]() Az iskola véndiákja, Kiss B. Atilla |
||||
![]() |
||||
|
||||